A díszmagyar viselet múltja és jelene

A magyar öltözet sokak számára megnyerő volt, így vélte ezt egy belga követ felesége is, aki a következő szavakkal írta le a magyar viseletet: „Mikor e pompás urakat hétköznapi ruhájukban láttam, csizmásan, valamiféle begombolt nyakravalóval, ingben ritkán, meglehetősen piszkosnak látszottak… Mindenben és mindenütt megmaradt valami a barbárságból.” Véleménye nem egyedüli volt. A díszmagyar öltözet, főleg a férfiaké, sokszor ellentétes érzelmeket váltott ki az akkori polgárságból, főleg a későbbi emberekből. Nagy Géza, ismert régész “A magyar viseletek története” cím alatt megjelent összefoglaló munkájában a 19. század közepéig mutatja be a magyar viselet történelmét, ez az időszak volt a „díszruhák virágkora”. Höllrigl József híres történelemtudós volt az, aki, összegyűjtötte az öltözékeket, azok kiegészítőit, s ezekből 1938-ban kiállítást rendezett. Közel 700 műtárgyat, többek között ruhákat, különböző metszeteket gyűjtöttek be erre az alkalomra egyházi és magán gyűjteményekből, vidéki múzeumokból és a herceg Batthyány, gróf Almássy és Bánffy kincstárakból. A kiállítás rendezője a 16. századtól kezdve az 19. század végéig a viseletkultúra megmaradt emlékeit kronológiai sorrendbe összeállította. Az öltözetek között többségben szerepeltek a magyar díszruhák is, a koronázási viseletek is láthatóak lettek a közönség számára. Höllrigl nemsokára újabb műben mutatta be az általa ismert ruha viseleteket. “Régi magyar ruhák”című műben uralkodókhoz kötve mutatta be a viseleteket. E munkában mutatta be a díszmagyar öltözet történetét is. Egyes díszruhadarabok sok művelődéstörténeti és történelmi kiállításon megtekinthetőek. A magyar viselettörténet bemutatásához nagyban hozzájárult az 1979-es kiállítás, amely a Magyar Nemzeti Múzeum és a Néprajzi Múzeum gyűjteményeinek anyagából állt össze. Az ez utáni időszakban az Iparművészeti Múzeum egy néhány ruhadarabot bemutatott saját gyűjteményéből is. 1994-ben egy újabb kiállításon, a gyűjtemény 29 darabja volt látható. A díszruha történetével és annak keletkezésével, mondhatjuk, hogy ez idáig egy tanulmány foglalkozott. Az öltözet keletkezésével és elnevezésével kapcsolatban a következő mondat fogalmazható meg: „ A díszmagyar a reformkori szülött, minthogy a neve is mutatja, ami tulajdonképpen nem pontos, mert nem a magyar a díszes, hanem a magyar ruhája.”