Autóvezetés gyakorlás

Évente Budapesten kb. 18-20.000 friss jogosítvány talál gazdára. Ebből legtöbben 24 évesnél fiatalabbak, akik az érettségi vagy más "jeles esemény" megtörténte után kapják a lehetőséget otthonról, hogy megszerezhessék a jogosítványt. Sokan szintén ezekben az években vágnak bele a jogsi megszerzésébe, egyszerűen csak azért, mert manapság az élet elengedhetetlen feltétele a jogosítvány birtoklása. Hogyan "készülnek rá" a tanulók az autóvezetés tanfolyamra? Valljuk be: 1.: Legtöbben mellékutakon, néptelen parkolókban, vidéki utcákon és más hasonló "remek helyeken" tanulnak vezetni, mondván: "autót vezetni mindenki tud, megtanulom magamtól, majd az autósiskolában levizsgázom, így sokkal olcsóbb lesz!"... 2.: 15-20 évvel ezelőtt működött is a „módszer”: Többé-kevésbé – legalábbis technikai értelemben – meg lehetett tanulni az alapokat. S amikor arra került a sor, hogy a tanpályán vagy a forgalomban kellett bizonyítani tudásunkat, legtöbbször mindenki megfelelt a követelményeknek. Mára a valóság azonban gyökeresen megváltozott. Folyamatosan növekszik a forgalom. Rossz irányba változik a vezetési morál. Megnőtt a követelmény. Nincs tolerancia. Ezen okokból következik, hogy 1.: Ha valaki úgy vág neki a gyakorlati vizsgának, hogy mindössze a hatóságilag előírt 30 kötelező gyakorlati órát „vezeti le”, akkor ezen tanulóknak kb. 60%-a (!) elsőre megbukik a forgalmi vizsgán. Ennek nem az az oka, hogy az autósiskola vagy a gyakorlati oktató rosszul oktat. Mindössze a tanuló által tévesen felmért tudásszint és a hatóság által elvárt magasabb követelményszint különbsége eredményezi a nagyarányú bukást. 2.: Ha pedig valaki mégis előbb-utóbb „átcsúszik” a vizsgán, akkor is éppen csak azt a szintet éri el a tudása, hogy alapszinten ellavírozik a forgalomban. Ez a tudás viszont nem elegendő ahhoz, hogy